„A tánc a gyermekkor nagy részében nem válik külön a játéktól, annak szerves részeként jelenik meg, csak a tánctudás bizonyos fokán különül el és válik önálló, szórakoztató elemmé.”
Ratkó Lujza, néprajzkutató
A konduktív etnopedagógia a néphagyomány pedagógiájának konduktív szemlélete. A holisztikus nevelési megközelítésben a készségek és képességek megalapozása és támogatása történik a népi játékokon keresztül életkornak megfelelően és egyéni képességekhez mérten. Ennek a tudatosítása és használata a prevenció alapja. A gyermekfolklór eszköztárának adaptálása és differenciálása egy olyan támogató környezetet biztosít, ahol a gyermek észrevétlenül fejlődik, megismeri a saját testét, környezetét, és testi-lelki-szellemi jóllétet biztosít, felkészítve az életre.
A képességek rendszerén keresztül tudatossá válik egyes területek összefüggése más kompetenciaterületekkel. Hogyan épül fel, milyen előfeltételei vannak, hogyan tudjuk mindezt megtámogatni természetes módon a népi játékokon keresztül.
A játéktípusok struktúráját vizsgálva felállítható egy olyan rendszer, ahol a különböző típusok készségek és képességek szerinti besorolása valósul meg. A mindennapi nevelő, oktató, fejlesztő munka során abban tud segítséget nyújtani, hogy ha tudjuk, hogy egy gyermeknél pl. az egyensúlyérzék érintett terület, és ismerjük, hogy ehhez a területhez mely játéktípusok (hintáztató, lovagoltató, lóbáló, szédikézés stb.) sorolhatóak, melyek azok, amik fókuszáltan ezt a területet célozzák, máris tudunk konkrét játékot párosítani hozzá (pl. Hinta-palinta, Zsipp-zsupp, Hóc-hóc, Szegedi polka, Kert alatt kicsi kocsi…stb.)
Kiemelt célom a játékos anyanyelv visszatanítása szülők, leendő szülők és kisgyermekkel foglalkozó szakemberek számára!
Legyen újra minden gyermek számára természetes közeg a népi játék!
A világ rohamosan változik, de a gyermekeknek ugyanarra lenne szükségük, mint eddig is:
mozgás, szabad játék, futkározás, merengés, hempergés a falevelekben, önfeledt kacagás…
Ehelyett inkább: „CSENDBEN TARTJUK ŐKET”.
Te szoktál csujogatásokat alkalmazni?
„Napvilág, holdvilág, megbolondult a világ!”
A népi játékok során mindkét agyfélteke aktivizálódik, az érzelmi és értelmi fejlődés kölcsönhatásban van.
Minden előadásomban hangsúlyozom a játékok adaptálási és differenciálási lehetőségeit. Ezáltal könnyen az egyéni képességekhez és különbségekhez igazítva tudjuk beépíteni a mindennapi nevelői, oktatói és fejlesztő folyamatokba. A legfontosabb, hogy élvezze és szeresse a gyermek a játékot, mely közben észrevétlenül fejlődik!
Alapvetően nincs szükség fejlesztő játékra, mely manapság nagyon hangzatos, és már szinte mindenki használja a kifejezést, bízva abban, hogy valamiféle varázserővel bír!
Ha tudatosan mögé nézünk a népi játékoknak és azt megfelelően integráljuk, semmi másra nem lesz szükségünk a közös játékhoz! Csak Rád, arra a felnőttre, aki értő figyelemmel fordul a gyermek felé. S ezután bizonyára nem marad el a játék végén az a bizonyos mondat: Még egyszer! ♥️
A következőkben 3 játéktípuson keresztül – arcmutogató, ökölütögető, kézcsípkedő – mutatom be röviden egy-egy típus korosztályi differenciálását.
Micsoda biztonságérzet lenne a gyermekek számára, ha a szeretett, ölben játszott játékok nemcsak a családi közegben, bölcsődében és óvodában, hanem az iskolában is megjelennének, melyek hidat építenének a különböző életszakaszok között, segítve a biztonságos beilleszkedést és egyfajta állandóságot nyújtanának a gyermek fejlődésében. ♥️
Természetesen, mint ahogyan nincs két egyforma gyermek, úgy két egyforma csoport sem! Kérlek, ezekre tekintsetek úgy, mint egy segítő keretre, egy támpontra.
Polgári táncok
A polgári (társas)táncok a néptánc típusai között a legújabb réteget, stílust jelentik. A táncéletben sok helyen volt jelentős szerepük, többnyire a lakodalmakban voltak megfigyelhetőek. Megjelennek polkafélék, vagy a keringőhöz hasonlóak is.
(Vissza)tanításuk egyszerűségében a mozdulatok/motívumok ismétlése rejlik, de természetesen megjelennek nehezebb, bonyolultabb motívumsorral, fogásmóddal rendelkező táncok is.
Ismered az Icike-picikét? Ilyenkor játszanak vagy táncolnak a gyerekek?
A játékok táncelőkészítő szerepéről később fogok bővebben írni.
A népi játékok és táncok során kialakított motoros, kognitív, szociális és érzelmi készségek mind azt szolgálják, hogy a gyermekek magabiztosan, kreatívan és örömmel lépjenek be az iskolai környezetbe.
❃ átörökítés
❃ preventív szemlélet
❃ értékmentés
❃ belenevelődés
Konduktív etnopedagógia – a fejlődés természetes támogatásáért
Tatárné Nagy Ágnes
háromgyermekes édesanya, konduktor-óvodapedagógus, neveléstudományi kutató, a Magyar Pedagógiai Társaság Konduktív etnopedagógia szakosztály elnöke
Kuncogó Ⓡ magyar védjegy
www.kuncogo.hu
