Népi játék(típus)ok újszülött kortól kisiskolás korig
Mit mikortól ajánlott játszani? Mely típusok segítik meg az adott életszakasz fejlődését?
Szeretném röviden bemutatni, alátámasztani 1-1 példával, hogy az egyes játéktípusokat mikor(tól) érdemes elkezdeni alkalmazni és beépíteni a mindennapokba, akár az otthoni játék során, akár intézményi keretek között. Az egyes szakaszokhoz tartozó típusok felsorolása nem azt jelenti, hogy csak abban az időszakban lehet azokat játszani, hanem akkor érdemes elkezdeni. DE! Természetesen, mint ahogyan nincs két egyforma gyermek, úgy két egyforma csoport sem! Kérlek, ezekre tekintsetek úgy, mint egy segítő keretre, egy támpontra.
Igazából a játéktípusok egymásutániságát is mutatja, melyiket érdemesebb előbb elkezdeni, ami segíthet a következő, bonyolultabb játékot előkészíteni. (Példa: páros szökellő játék előtt érdemes páros forgó játékot játszani, ahol is a keresztkézfogással már elő tudjuk készíteni az elölkeresztkézfogást.) És ugyanakkor típuson belül is sok variációja lehet egy-egy játéknak, tehát nagy mértékben függ az adott játéktól is!
Most mégis megpróbálom összefoglalni saját tapasztalataim (saját gyermekek: Annaróza 2,5 éves, Petike 3 hónapos), illetve a számos baba-mama, ovis csoport, kisiskolás néptánc csoport, fejlesztő foglalkozások itthon és külföldön, egyéni és csoportos formában által megtapasztaltakat alapján, hogy segítsem a játékok mindennapi alkalmazását akár szülőként, akár szakemberként is a nevelő, oktató fejlesztő munka során! Bátran használjuk és differenciáltan adaptáljuk figyelembe véve az adott gyermeket, gyermekcsoportot elsődlegesen! Szintén befolyásoló tényező, hogy a gyermek/ek mikor találkoznak elsőnek a népi játékok világával?! Aki természetes módon része már születésétől fogva, a belenevelődés pozitív támogató környezetet biztosít, s ezáltal könnyedebben sajátít(hat) el játéktípusokat.
S hogy vajon ez ma valóban alkalmazható-e? Ezt majd Ti mondjátok meg! Aki több éve van a pályán, de igazából elég csak 1-2 éve is akár, érezhető a folyamatos változás, mert bizony sokszor találkozunk azzal, hogy ugyanazt már mondjuk nem tudjuk megcsinálni a jelenlegi másodikosokkal, mint 2 vagy 4 évvel ezelőtt. De mondhatnánk ugyanúgy óvodás példát is akár. Ezért is fontos a játékok adaptálhatósága, hogy a legjobban tudjuk alkalmazni a csoportban, osztályban, vagy akár egyénileg is.
A lényeg, hogy nekünk, felnőtteknek és a gyermekek számára is élmény legyen a közös játék, mert akkor szívtől szívig hat, és bevésődik egy életen át!
Nem lehet elég korán kezdeni❣️
Születéstől (vagy még korábban is, lásd: Kuncogó – Szívemalatti játékok) megjelenhetnek első sorban ölbeli játékok, ahol a legfontosabb a testi kontaktus, a gyengéd érintés. Ezek a játékok leginkább az anyaméh állapotot idézik, s támogatják az idegrendszer érését.
Az egyik legkedvesebb játékunk a Szem, szem szuszogó, melynek leírását ITT találjátok. /Teljes leírás: FejlesztÉsjáték 📚 50. oldal./ A testrészek finom érintése végén egy gyengéd csiklandozás jelenik meg, melyet egészen kicsiknél még csak nagyon rövid ideig végzünk. Nagyon jól beilleszthető az arcmutogató játék akár kisiskolások foglalkozásaiba is. Anna húgom jelenleg Temesváron van a Petőfi Sándor programon keresztül, ahol óvodás korosztálytól középiskolás korig tart fejlesztő-, illetve népi játék és néptánc foglalkozásokat. Nagy örömmel mesélte, hogy mennyire tetszett az iskolásoknak is a Szem, szem szuszogó játék, mely által megjelenik a testtudat, testséma fejlesztése, de a gátlás-oldás is, és mint “ismerkedős” játék, egy ilyen helyzetben jól alkalmazható.
Hintáztatók: ITT. (Természetesen karon hintáztatóként alkalmazzuk ebben a korban!)
6 hetes kortól, de főleg 2 hónapos korban, már az ébrenlét nem csak a gondozási időt teszi ki (etetés, pelenkázás, fürdetés), ilyenkor már több játéktípus is megjelenhet. A tenyeresdi, és ujjasdi játékokat 4-5 hónapos kortól érdemes elkezdeni, mikor már kezd oldódni az ököltartás. Adaptálva (pl. lábfejen, háton, hason, stb,) megjelenhet újszülöttkortól. /FejlesztÉsjáték 📚: Áldás, békesség – 38. oldal/
Az állatmondókák közül első sorban a hangutánzók, amik ilyenkor megjelenhetnek. A kisfiam (3 hó) is széles mosollyal és édes kacajjal felel egy-egy ilyen mondókára, vagy csak egyszerűen az állatok hangjának utánzására: háp-háp 🐣, röf-röf 🐷, stb.
Ebben az időszakban nagy mozgásfejlődési ugrás várható, hiszen megjelenik az ülés, megjelenhet a kúszás, mászás is.
A lovagoltatóknál érdemes megvárni a biztonságos ülés kialakulását, mivel egy egész testre kiható, intenzív mozgásról van szó. A hátat megfelelően megtámasztva megjelenhet akár korábban is, de csak gyengéd, apró mozdulatokkal. / FejlesztÉsjáték 📚: Gyí, paci – 67. oldal/.
A fejbillentő játékok leírásaiban is / FejlesztÉsjáték 📚: Érik, érik a dinnye – 63. oldal/ olvashatjuk, hogy ” a gyermek az ölünkben ül”, tehát eredeti formáját tekintve a felnőtt az ölében ülteti a gyermeket, ezért megint csak érdemes a biztonságos ülést megvárni. De adaptálva megjelenhet akár újszülött kortól. A legtöbb gyermeknél megjelenik a ferdenyaktartás, hiszen az édesanya pocakjában már nem, vagy nem nagyon fért el, és észrevehető az aszimmetrikus tartás. Ezért, és egyébként is, figyelni kell a kezdeti időszakban, hogy mindkét oldalt azonosan használják, mindkét oldalra egyaránt fordítsák a babák a fejüket, így akár egy-egy ilyen “fejátfordításkor” is megjelenhetnek fejbillentő játékok.
Ebben az időszakban megjelenhet az önálló felállás, kapaszkodás, esetleg önálló (oldalazó) lépegetések is, differenciálódik a kézmozgás (éretlen csippentés, opponáció, stb.)
További kézcsípkedő variációk: ITT.
/ FejlesztÉsjáték 📚: sétáltatók: 24-25. oldal/ Sétáltatókat az éppen már lépegető gyermekkel is játszhatunk, kézen fogva lépegetünk mellette. A legtöbb játék végén leguggolás van, ilyenkor el is dőlnek, borulnak, ami talán még inkább fokozza a játékélményt. Boltba menet, vagy csak simán séta közben a 2,5 éves leányzómmal is boldogan énekeljük. 🎶 Sétálunk, sétálunk…
1-2 éves kor között megjelennek az első önálló lépések, kialakul a biztos járás. Nem véletlen, hogy itt találhatóak pl. a járni tanító mondókák.
A legkisebbek egyik kedvenc játéka a szédikézés. Ez a játéktípus első sorban a böjti időszakban jelent meg, a kisleányok addig-addig forogtak (a saját tengelyük körül), míg el nem szédültek, s elborultak. Egyes leírásokban mint kenyérdagasztás jelenik meg, hiszen a szétterült pörgős szoknya éppen olyan volt, mint a jól megkelt kenyér. A már önállón járni tudó gyermek, ha pl. zenét hall, maga is örömmel forog. / FejlesztÉsjáték 📚: Szédi baba – 68. oldal/
Az ugráltató játékokat is szeretik az 1-2 éves gyermekek, bár még nem az önálló ugrás időszaka! A felnőtt megfogja a gyermek két kezét, s biztatja az ugrásra: Ugráljunk, mint a verebek, rajta gyerekek!
A 2-3 évesek nagy szeretettel futkároznak “csak úgy”, illetve ebben az időszakban már megjelenik a legegyszerűbb fogócska: “Kapj el!” Persze, nem mindig valósul meg, egyszerűen csak kergetik egymást.
Nagy kedvvel játszanak mozdulatutánzó játékokat, mint pl.: Repülnek a madarak (karjainkkal a repülés utánzása), csattog a szárnyuk (taps). Rajzoltató játékokat / FejlesztÉsjáték 📚 44-45. oldal/ nemcsak papíron, hanem nagy mozdulatokkal kint az udvaron a földre, homokba, vagy sütés közben a lisztes deszkára is rajzolhatjuk.
A nyelvtörő játékok legegyszerűbb változatait már mondogathatjuk a gyermekeknek, de ez nem azt jelenti, hogy minden 2-3 éves gyermektől el is várom, hogy helyesen tudja mondani. Nagyjából 5 éves korig a hanghibákat élettaninak tekintjük. Viszont, ha már ebben az időszakban hallja ezeket, pl: Répa, retek, mogyoró.. stb., ezzel akár megelőzhetjük a hangképzési vagy esetleges artikulációs hibákat, és segíti a beszédészlelést. A kisfiam (3 hó) nagyon szereti, ha lassan vagy akár gyorsabban is mondogatjuk neki: Sárga bögre, görbe bögre. Jókat kacagunk! És a humor amúgy is elengedhetetlen minden pedagógiai folyamatból!
Pontosabb logopédiai válaszokért keressétek Márton Réka logopédust: ITT.
Guggolós körjátékhoz egy egyszerű példa: 🎶 Ég a gyertya, ég 🎶 És nem gond, ha esetleg elborulunk, eldőlünk! 🙂
Óvodás korban megjelenhet a piliga – kanyargós járás / FejlesztÉsjáték 📚: Tudok szőni – 98. oldal/, vagy akár a fogócska játékok közül a szoknyafogó játékok is. Páros forgó (sergőzés, kocsizás) játékokat is nagyon szeretnek játszani ebben a korban is, melyet differenciálhatunk úgy, hogy még nem keresztkézfogással állnak össze a párok, hanem csak sima kézfogással. (A páros forgó játékok keresztkézfogása jól előkészíti a páros szökellő játékok elöl keresztkézfogását – 4-5 éves kor.)
Bár a párválasztó játékok alapvetően a 8-10 vagy inkább 12 éves gyermekek, s első sorban a leányok játéka volt, de azt gondolom, minden óvodás csoportban megjelenik. Persze itt is megjelennek nehezebb és könnyebb változatok is. Első sorban azokat ajánlom ebben a korban, amikor az utánzás jelenik meg, szinte mindegyik Fehér liliomszál típusú játék. Minden esetben figyeljük a csoport és egyének képességét, és ennek megfelelően, illetve a játékdinamikát érzékelve adaptáljuk az adott játékot! / FejlesztÉsjáték 📚: 106-107. oldal/
A 4-5 éveseknél a párválasztó játékok minden típusa megjelenhet: párválasztó körjáték, leánykérő körjáték, párválasztó társasjáték. Alkalmazzunk egyszerűbb és bonyolultabb ugróiskolákat is, a pányvázást, páros tapsolást.
Nagyon szeretik a páros szökellő játékokat is / FejlesztÉsjáték 📚: Zabot vittem – 135. oldal/, melyet a testközépvonal-keresztcsatornák miatt az elöl keresztkézfogás miatt ebben a korban ajánlott, bár a 2,5 éves kislányommal is sokat játsszuk itthon, természetesen más a játék felnőtt-gyermek párosban, de már most magától tudja nyújtani úgy a kezét, ahogyan össze kell kapaszkodni.
A vonáshúzogatókat megpróbálhatjuk 5-6 éves sorban játszani, amikor is a szöveg mondása közben, ritmikusan vonásokat húzunk – ahogyan a játék nevében is benne van -, akár papírra, vagy inkább földre, homokba, stb.
Példa:
Egy, kettő, három, kakas ül az ágon,
Fogadjunk egy icce borban, hogy ez tizenhárom!
Mivel ebben a korban már elmondhatjuk, hogy kialakult a szabálytudat, a legtöbb fogócska játszható (szembekötős, sorkergetős, kétcsapatos, stb.).
A bújó-vonuló játékoknál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy kiemelten fontos a téri tájékozódás. Természetesen vannak egyszerűbb kapus játékok is, amiket akár már korábban is játszhatunk, pl. két gyermek tartja fixen a kaput, a többiek kanyarogva járnak, s egyszer-egyszer átbújnak alatta. A bonyolultabb kapuzós játékoknál a kapu, és a kaputartás folyamatos változásban van, ezért sokkal jobban kell figyelni, és érzékelni, mikor, hogyan szeretnénk átbújni. /Részletesebben: FejlesztÉsjáték 📚: Bújj, bújj fecske – 78. oldal/
Bátran alkalmazzunk minden fogócskát, szeretik nagyon pl. a pecsenyeforgatást, vagy a fekete-fehér játékot is.
A labdajátékok már bonyolultabb szabályrendszerrel rendelkeznek, így érdemes kisiskolás korban játszani, pl. métázás ☞ FejlesztÉsjáték 📚 137. oldal. Illetve fejlettebb szem-kéz koordinációt is igényel.
Ugrókötelezés remélem, minden iskolaudvaron megjelenik még ma is, hozzá kapcsolódó szöveg és leírás ITT.
És a nyelvtörőket is alkalmazhatjuk akár otthon, vagy az iskolai keretek között. Első osztályban, amikor még nem tudnak olvasni a gyermekek, készítsünk hívóképet hozzájuk, illetve keressünk mindig az aktuális hanghoz/betűhöz (szóban/írásban).
Példák:
Cs:
Csendes csiga 🐌 csinosítgat kicsi csodás házacskáján.
Ö:
Öt török öt görögöt örökösön dögönyöz.
T – E:
Te tetted-e e tettetett tettet, te tettetett tettek tettese te!
Jó kuncogást! 🥰
☞ Kuncogó
☞ További játékok típus szerint: Kuncogó-gyűjtemény
☞ Mozgásfejlődés az első 3 évben: ITT tudod megnézni.
🎥 További videók a Kuncogó Youtube csatornán.
A témáról bővebben: ITT.
FejlesztÉsjáték online kurzus: ☞ Részletek és jelentkezés.
Tatárné Nagy Ágnes
Kuncogó
konduktor-óvodapedagógus, neveléstudományi kutató, népi játék módszertani oktató
Konduktív etnopedagógia – a fejlődés természetes támogatásáért
Kívánom, hogy játsszátok bele minél több gyermek szívébe az itt látottakat, hallottakat! ♥️
www.kuncogo.hu