A mozgás a tanulás eszköze, a legfontosabb eszköz, amivel az idegrendszerre hatni tudunk.
A mozgás nem mozgásminták megtanulása, sokkal inkább idegrendszeri érés, szerveződési eredmény. A mozgás az érés minden területére hatással van: beszéd, érzékelés, gondolkodás, pszichés érés.
Az agy magzati korban és kisgyermekkorban fejlődik a leggyorsabban.
A méhen belüli környezet kétharmad arányban tehető felelőssé mindazon képességekért, amelyeket mi az intelligenciához kötünk. Ebben az időszakban rögzül az az érési folyamat, aminek az eredménye felnőttkorra az érett, jól funkcionáló idegrendszer. A fejlődő idegrendszernek nem tesz jót a szükségtelen ingertöbblet. Előnytelen hatásuk hosszú távon akár figyelemzavart okozhat. Ilyenek pl. a korai ültetés, túl sok és hangos-villogó játék, digitális eszközök. Az idegrendszer érése és komplex működése egyénileg eltérő. Az egészséges babák fejlődése is lehet különböző!
De mi is az az idegrendszeri éretlenség?
Nagyon sok helyen hallani és olvasni róla, nemcsak szakemberektől, mely ártalmas is lehet. A még érő, tehát érésben lévő funkciót, ne nevezzük éretlennek, mert nem helytálló. Általában részképességek gyengeségéről és funkciók elmaradásáról beszélünk, mely nagyon eltérő lehet. Ám, ha agyi sérülés van a háttérben, ott már nem az éretlenség áll fenn, hanem ilyen esetben diszfunkcióról van szó. Minden esetben figyeljünk arra, hogy a lehető legkevesebb beavatkozást kapja meg célzottan az adott személy, tehát mint ahogyan a konduktív pedagógia egyik alapelve is mondja: minimális segítség nyújtás a maximális aktivitás eléréséért. (konduktív: rávezetés)
A (valóban) éretlen idegrendszer korai tünetei akár 1-2 hónapos korban jelentkezhetnek, pl. izomtónus, aszimmetria, sírás mennyisége és milyensége, stb. A legnagyobb veszélynek a koraszülöttek vannak kitéve.
Az idegrendszeri éretlenség kifejezőbb jelei leginkább óvodás és kisiskolás korban jelentkeznek. Tünetek: mozgáskoordinációs probléma, ügyetlenség, gyenge kézügyesség, lateralitási problémák (stb). De nagyon fontos:
Nem minden kóros, ami más!
A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulása, mely semmi mással nem pótolható. A tanulási sikeresség hatékony javításához elengedhetetlen a két agyfélteke harmonikus működése, mely nem jön létre magától, csak akkor, ha mindkét féltekét azonos mértékben fejlesztjük, aktivizáljuk.
A népi játékok során mindkét agyfélteke aktivizálódik, az érzelmi és értelmi fejlődés állandó kölcsönhatásban van.
Népi játék – szenzomotoros tréning
A népi játékokat mint szenzormotoros tréning szoktam emlegetni. A mozgás rendezi össze a különböző érzékszervi csatornákba érkező ingereket, és pontosan ez a szenzormotoros integráció hiánya áll fenn a tanulási nehézséggel küzdőknél. A népi játékok többcsatornás jellegük által (ugyanabban az időben, más módon, egyszerre több érzékszervi ingerként jelenik meg ugyanaz), képesek kompenzálni a különböző szinteken lévő képességeket. Tehát a készségek és képességekre gyakorolt hatásuk vitathatatlan.
A tanulási zavarok kompenzálásához első sorban a motoros és percepciós készségeket kell fejleszteni, melyek a fogalmi gondolkodás alapjai. Ide tartoznak pl. a szellemi játékok, de az ölbeli játékok is megjelenhetnek egészen kisiskolás korig adaptálva.
Készítettem egy táblázatot, mely vázlatosan bemutatja az első 1 év mozgásfejlődését (nagymozgás, finommotorika), illetve az ebben az időszakban megjelenő ölbeli játékokat, melyik típust mikortól érdemes alkalmazni – az adott fejlődési szakaszt, mely játéktípusok támogatják meg leginkább.
Az 1 éves gyermek akár már 20 játéktípussal megismerkedhet!
Szerinted minden 1 éves találkozott már 20 játéktípussal?
A játéktípusok struktúráját vizsgálva felállítható egy olyan rendszer, ahol a különböző típusok képességek szerinti besorolása valósul meg, mely beépíthető a mindennapi nevelő, oktató és fejlesztő munkába. Ennek a tudatos alkalmazása a preventív szemlélet alapja. A képességek rendszerén keresztül tudatossá válik egyes területek összefüggése más kompetenciaterületekkel. Hogyan épülnek fel, milyen előfeltételeik vannak, és mindezt hogyan tudjuk megtámogatni természetes módon a népi játékokon keresztül.
☞ FejlesztÉsjáték online kurzus.
Példa: egyensúlyérzék – lovagoltatók, hintáztatók, fejbillentők, szédikézés, húzogató, ugróiskola, ugrókötelezés, stb.
☞Játékok típus szerint a Kuncogó – gyűjteményben.
Az idegrendszer “érlelgetése” helyett igyekezzük – első sorban szakemberek –pontosan azt és annyit támogatni, mint amennyi szükséges, a lehető legtermészetesebb módon – a népi játékokon keresztül, tudatosan és differenciáltan alkalmazva a nevelői, oktatói és fejlesztő folyamatokban.
Mindezekről bővebben a FejlesztÉsjáték – népi játékok a fejlesztés tükrében c. könyvemben olvashattok.
Itt tudod megrendelni ☞ Részletek és rendelés.
📚 Újdonság: Szívbejátszó – játékok, mondókák és dalok nem csak ölbeli gyermekeknek ♥️
Tatárné Nagy Ágnes
konduktor-óvodapedagógus, neveléstudományi kutató
www.kuncogo.hu
Konduktív etnopedagógia – a fejlődés természetes támogatásáért
Tanuljuk újra együtt a játékos anyanyelvet!
Kapcsolódó témák:
