A testi gondozás mellett a kisbabának szeretetre, gyöngédségre, lelki, szellemi nevelésre is nagy szüksége van: ezt sok-sok becézés, kedveskedés, dajkarím, dalocska formájában meg is kapja. Aki ráér, csak a játék kedvéért is, ölbe veszi, karjára emeli, meghintáztatja, térdére, lábfejére ültetve meglovagoltatja vagy csipicsókázik vele.

– Gazda Klára –

A hagyományozódás egyik fontos eleme volt a játék, a játékba nevelődés, mely az életre való felkészítés részeként volt jelen. A nagyszüleink, dédszüleink ebben nőttek fel, s nevelték gyermekeiket.

Az átörökítés folyamata nem szűnt meg teljesen, de az ismert játékok száma jelentősen csökkent, melyet az édesanyák a mindennapokban alkalmaznak. Mára többnyire szervezett formában, pedagógiai folyamatokban jelenik meg a népi játék, és azon belül az ölbeli játék is, vagy másnéven dajkarím. 

Az ölbeli játékok a mozgásos játékokon belüli önálló típuscsoport, mely első sorban az életkori sajátosságok miatt különülnek el. A születéstől – vagy még korábban, lásd: Szívemalatti játékok -, a kisgyermekkor domináns játéktípusa, mely a gyermek komplex fejlődését támogatja.

Melyek az ölbeli játékok pozitív hatásai?

❤︎ a kétszemélyes helyzet, az ölbe vétel, az ölelés, a testkontaktus érzelmi töltete által megnyugtatóan hat és biztonságot nyújt, mely elengedhetetlen a biztonságos kötődés kialakulásához, erősítve a szülő-gyermek kapcsolatot, a bizalmat

❤︎ Az ölbeli játékok különböző típusai – az arcmutogató és arcsimogató játékoktól kezdve, a csiklandozón, hintáztatón keresztül, egészen a sétáltató, táncoltató játékokig – az idegrendszer érését támogatják. “A mozgás az egyik legfontosabb eszköz, melynek segítségével hatni lehet az idegrendszerre.” – Katona, 1973-

❤︎ A változatos, ritmikus, dallamos szövegek mozgásos cselekménnyel összekapcsolva az anyanyelvi fejlődés (beszédkészség, artikuláció, szókincs, non-verbális kommunikáció) mellett a ritmuskészséget is fejlesztik. Esztétikai élmény (hanghordozás, költői eszközök, zeneiség) és szórakoztatás is egyben.

❤︎ A különböző testrészek megnevezése, megérintése elősegíti a testtudat, testséma kialakulását, megtanulja a saját test határait, mely közvetett módon a térérzékelést és a térbeli tájékozódást is megsegíti.

❤︎ A többcsatornás jellege miatt  – ugyanaz az információ különböző érzékszerveken keresztül érkezik – képes a különböző szinten lévő képességeket kompenzálni. Egyidejűleg hat az értelmi (figyelem, koncentráció, memória) és az érzelmi (önismeret, empátia, motiváció, problémamegoldás) intelligenciára, melyek állandó kölcsönhatásban vannak.

❤︎ A hely- és helyzetváltoztatás által fejlődik a nagymozgás (gurulás, kúszás-mászás, ülés, állás, lépés- járás, ugrás), a kézhasználat elősegíti a finommotorikus fejlődést (tapsoltató, ökölütögető, kézcsípkedő), és az egyensúlyérzék támogatása is megjelenik (fejbillentők, tornáztatók, fülhúzogató, hintáztató, lovagoltató).

❤︎ Kezdetben a gyermek passzív résztvevő, majd fokozatosan aktivizálódik a játékok során az egyes típusoknak megfelelően, egyre inkább együttműködik, felveszi és megtartja a szemkontaktust, majd egy idő után megfordul a játék iránya, ő lesz az aktív fél, a kezdeményező. Mindezek a kapcsolatteremtés, a társas interakciók alapjai.



Az ölbeli játékok érzelmi kapcsolaton alapuló tanulási folyamatként olyan támogató környezetet biztosítanak, ahol a gyermek észrevétlenül fejlődik, megismeri a saját testét, környezetét, és testi-lelki-szellemi jóllétet biztosít, mely általi virágzó fejlődés az életben való boldogulás kulcsa.

Nem lehet elég korán kezdeni!

Konduktív etnopedagógia – a fejlődés természetes támogatásáért

Ölbeli játékokért KATT IDE!

🎥 tapsoltató

🎥 arcmutogató

🎥 kézcsípkedő