Már akkor ösztönösen játszottam a babámmal, mikor szíve a szívem alatt először megdobbant. Bár akkor még nem neveztem nevén a játékokat, csak később kereszteltem el őket szívemalatti játékoknak. Ez a kollokáció első sorban így az édesanyához kapcsolódik, de természetesen az édesapa is játszhat a magzattal.

Ha az édesanya passzívan hallgatja a zenét, nem befolyásolja annyira a magzat zenei érzékenységét, ellentétben azzal, ha a fület és a vesztibuláris rendszert egyidejűleg ingerli.

Tudjuk, és nagyon sok kutatás is alátámasztja, hogy mindez nagyon kedvezően hat a magzati fejlődésre. Kifejezetten fejlesztő hatású, ha a várandósság alatt az Édesanya sokat énekel, dallamosan beszél, illetve mozog a hallott zenére. Pittsburghi kutatók (McGue, 1977) végezték azt a kutatás, ahol bebizonyosodott, hogy a méhen belüli környezet kétharmad, a gének mindössze egyharmad arányban tehetők felelőssé az intelligencia összetevőihez szükséges képességeinkért. Itt a környezet nem csak az Édesanya testét jelöli, hanem a magzatot körülvevő személyközi kapcsolatrendszert is. Az anya és magzat közötti kapcsolat az egész életre kihat, kiemelten fontos későbbi kapcsolati mintázatok során is.

Mindehhez egyedülálló és természetes módon kapcsolódnak a népi gyermekjátékok. Első sorban az ölbeli játékok és mondókák adaptálásából jöttek létre a szívemalatti játékok.

Videók a videógalériában elérhetőek.

Tovább a publikációkhoz.