Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében fellelhető játékgyűjtemény rendszerezésének alapja a játékmag szerinti csoportosítás. A rendszerezés során a játékmag elemzése, a játékcselekmény és annak leglényegesebb elemének kiemelése volt a vezető fonál. Típuscsoportokat, típusokat és altípusokat tekintve több ezer van számon tartva. A közel álló típusokat típuscsoportba soroljuk. Egyes típusok további altípusokra bonthatóak, mint például vonuló játékokon belül megtalálható bújó-vonuló, várkörjárás, kapus-hidas stb.
A játékok nagy száma és sokfélesége indokolta az osztályozásukat. A Kárpát-medence különböző vidékein egyes játékok más néven, más szabállyal ismertek, mely nehézségeket okoz a rendszerezésben. Így találhatunk például Egy – megérett a meggy szöveget mondogatóként, ujjasdiként vagy akár hintáztatóként is.
Lázár Katalin tudományos rendszerében a legfrissebb álláspont alapján a sport jellegű népi játékok csoportja már nem szerepel a rendszerben, mivel hosszas vizsgálódást követve elmondható volt, hogy az egyes játékokat nem lehetett megkülönböztetni az eszközös ügyességi vagy a labdajátékok típuscsoportjától.
A típusrend játéktömbjei a következők: eszközös, mozgásos, szellemi és párválasztó játékok. A mondókák és a kisorsolók, kiolvasók két különálló tömbben szerepelnek. A szakmai terminológia a mai napig nem egységes, sok tévhit, pontatlanság és keveredés található.
A mondókák és kisorsolók, kiolvasók legfontosabb jegye, hogy alkalomhoz kötöttek.
Az ölbeli játékok és az ölbeli gyerekeknek szóló mondókák megkülönböztetése nem egyszerű feladat. Ölbelieknek szóló mondókát akkor mondunk, ha azt szeretnénk, hogy elaludjon (altató), vagy, ha szeretnénk, hogy abba hagyja a sírást (vigasztaló), amikor öltöztetjük (öltöztető) stb. Ezek a mondókák tehát nem játékhoz kötöttek. Amikor játszunk az ölbeli gyermekkel, és közben dallamos vagy dallam nélküli szöveget mondunk (pl. tenyeresdi, tapsoltató, höcögtető stb.), azt játék közben mondjuk.
A játék közben mondott szövegek nem mondókák.
A gyermeknek a sétálás és közben leguggolás is játék, tehát a sétáltató az ölbeli játékokhoz tartozik. Ellenben az állni és járni tanító szövegek mondókák: “Áll a baba, áll”, “Jár a baba, jár”: nem játszunk vele, hanem örülünk, hogy áll, jár, ez az alkalom, ehhez kötődik a szöveg.
A játéktípusokról és azokhoz tartozó konkrét játékokról, leírásokról továbbá bővebben itt olvashatsz:
https://www.kuncogo.hu/kuncogo-gyujtemeny/jatekok-tipus-szerint
A tudományos rendszer bővítésre, oktatás segítésére, további kutatásokra is alkalmas.
A látható típusrendszer ebben a formában történő összerendezése dr. Lázár Katalin által jóváhagyott.
