Fröhlichné Benczik Erika, óvodapedagógus vagyok. Tizenévesként a
Táncházmozgalom bölcsőjének számító Bartók Béla néptáncegyüttes tagja
lehettem, mely óriási hatással volt rám, aktív néptáncosként a magyarság
múltjának, kultúrájának, örökségünknek, identitásunknak, Tímár Sándor
szavaival élve – „táncos anyanyelvünk” elsajátításában lehetett részem, a
szakma legnagyobbjaitól.

Hálás és büszke vagyok rá.

Olyan élményekkel gazdagodtam, melyet mindenképp tovább szeretnék közvetíteni, ezért tudatosan keresem, kerestem olyan szakmai képzési lehetőségeket, közösségeket, amelyek magas kvalitású, elhivatott, elkötelezett és elismert szakemberektől származnak, s melyek az általam választott 3-6-7 éves korosztály fejlesztését szolgálja.

Így találkozhattam Ágival, majd a Kuncogóval, melynek szellemisége része a mindennapjaimnak, tudatosan tervezve és spontán helyzeteket is kihasználva.

Már egész fiatal óvónéniként megtapasztaltam, hogy egy dalocska dúdolása, egy – egy röcögtető, csiklandozó játék milyen gyorsan oldja a feszültséget, az édesanyáktól való távollétet a befogadás időszakában. Az évek folyamán szinte minden fejlesztési területen tudom alkalmazni a népi kultúránk kincseit – beleértve a játékokat, mondókákat, meséket, dalokat, zenét, a motívumokat, az élménypedagógia jegyében.

Munkahelyem pedagógiai programjában nem a néphagyományok közvetítése a fő vonulat, inkább a környezeti megtapasztalások, és a mozgás, ami a képességfejlesztés fő vonulatának van kijelölve. Számomra mindkét nagy területre könnyen besimítható, alkalmazható a népi játékok sokasága.
Kuncogó csapattagnak nagy megtiszteltetés lenni számomra, óvodásaim,
és remélem nemsokára unokáim számára mindennaposak a játékok, dalok, a ritmus, az érintés, a móka, a mozgás, a finommotorikus fejlesztés, és az érzelmi intelligenciafejlődésének lehetősége.