Alapvetően azt gondolom, hogy a magyar gyermekeknek nincs szüksége direkt fejlesztésre, ha születésüktől fogva – esetleg már azelőtt is – megélik s ezáltal belenevelődnek a magyar kultúrába, s ennek köszönhetően testileg, lelkileg és szellemileg is felkészülnek az életre.
Ebben a pontban a népi játékokban rejlő készségeket és képességeket láthatjuk, melyekhez játéktípusok, illetve konkrét játékok kerülnek majd lejegyzésre.
Mindezek a játékokban benne vannak, melynek tudatosítása a prevenció alapja, s ennek alkalmazása kiemelt fontosságú szülők és szakemberek számára egyaránt.
Hivatkozás:
Nagy Ágnes (2016): Az ölbéli játékok és a kisgyermek fejlődésének kapcsolata. In: Óvodai Nevelés, LXIX. évfolyam, 8. szám, 10. o.
Kutatási területeim egyik része a készségek és képességek fejlesztése, tudatos megtámogatása népi játékokon keresztül.
A táblázatban az általam összeszedett kompetenciákat négy fő csoportba rendeztem: motoros, értelmi, kommunikációs és szociális. Ezen területek mentén láthatjuk majd, mely játéktípusok, s ezáltal konkrétan, mely játékok tudják az adott területet leginkább támogatni. Természetesen egy-egy típust nem lehet csak egy fejlesztési területhez kapcsolni, hiszen pl. mozgás minden játékban van – nyilván más egy fogócskában (nagymozgás) és más egy kézcsípkedőben (finommotoriak). Tehát a fókuszpontokat kell megtalálni, melyek nagy segítséget nyújtanak majd akár a szülőként a mindennapokban, akár szakemberként a pedagógiai tervezés során.
Ezzel a szemlélettel elsődlegesen a prevenció elősegítése a célom.
Példa: Ahhoz, hogy az egyensúlyérzéket fejlesszük, tudnunk kell, milyen más készségek és képességek szükségesek hozzá.
Egyensúlyérzék:
- testséma, testtudat
- nagymozágsok
- mozgáskoordináció
- téri tájékozódás
